Földünk és hazánk erőforrásai kimerülőben vannak, kiaknázásuk tovább rombolja a már így is kritikus állapotban lévő élő ökoszisztémát. Drasztikusan csökkentenünk kell a gazdaság anyagigényét jobb technológiákkal, a termékek élettartamának növelésével, illetve a termelési folyamatok körforgásos rendszerbe szervezésével, a hulladék mint olyan megszüntetésével.

A jelenlegi adórendszer nem kiegyenlíti, hanem még inkább megnöveli a társadalmi különbségeket, hiszen a kiszolgáltatottaknak pluszadókat, a tehetőseknek nagyobb adókedvezményeket hozott. Ráadásul előnyben részesíti a külföldi nagyvállalatokat a hazai kis- és középvállalkozásokkal szemben, miközben a legnagyobb szennyezőknek különadó helyett adókedvezményeket oszt. Az új kormánynak olyan adórendszert kell bevezetnie, ami társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható pályára állítja Magyarországot: be kell vezetni a többkulcsos személyi jövedelemadót és a minimálbér adómentességét, valamint a társasági adó felső kulcsának megemelésével el kell érni, hogy a külföldi nagyvállalatok is igazságos részt vállaljanak a közteherviselésből. Ragaszkodunk ahhoz, hogy az új adórendszerben érvényesítsük a szennyező fizet elvét, és a környezet károsításából profitot termelő vállalatok az utolsó forintig fizessék meg ennek az árát a társadalomnak.

A Fidesz az elmúlt tíz évben százmilliárdos nagyságrendben osztott támogatásokat és adókedvezményeket a külföldi nagyvállalatoknak. Ma ott tartunk, hogy a multinacionális cégek sokszoros állami pénzt kapnak egy munkahely létrehozásáért, mint a hazai kis- és középvállalkozások. Véget vetünk annak a gazdaságpolitikának, melynek egyetlen célja, hogy Magyarországot külföldi nagyvállalatok összeszerelő üzemévé tegye. A Fidesz a szavak, mi a tettek szintjén hiszünk a magyar vállalkozók és munkavállalók tehetségében és rátermettségében, ezért mi a hazai kkv-kat tekintjük stratégiai partnerünknek, és azért fogunk dolgozni, hogy soha többet ne érezhessék úgy, hogy a saját kormányuk hozza őket versenyhátrányba a külföldi riválisaikkal szemben.

Véget vetünk annak az időszaknak, amikor a fejlesztések egyetlen célja az volt, hogy minél hatékonyabban kiszolgálja az egyre növekvő autóforgalmat. Olyan közlekedéspolitikát teremtünk, ami azt tartja szem előtt, hogy minél több ember tegye le az autóját. Nem a teljesen felesleges és túlárazott Belgrád–Budapest vasútvonalra kell költeni a pénzt, hanem más, fontosabb vasútvonalak korszerűsítésére, hogy a vonat valódi alternatívája legyen az autónak. Az országos integrált, ütemes menetrend és az egységes jegy- és bérletrendszer bevezetésével radikálisan növeljük a tömegközlekedés vonzerejét. Nem fogadhatjuk el, hogy évente 14-15 ezer ember hal meg a légszennyezettség miatt, ezért csökkenteni fogjuk a városok autóforgalmát: jelentős forrásokat fordítunk az elővárosi vasutakra, növeljük a kerékpársávok számát, fejlesztjük a tömegközlekedési gépjárműparkot és minél előbb bevezetjük a városi úthasználati díjat. A tisztán benzin- és dízelüzemű autók kivezetése légszennyezési és klímavédelmi okból egyaránt fontos, ezért már most előírjuk, hogy 2030-tól ne lehessen ilyen járműveket forgalomba hozni.

Az élelem-előállítás nemzetbiztonsági stratégiai kérdés. Az ökológiai és a klímaválság, a talajpusztulás, a helytelen vízgazdálkodás, a gazdatársadalom elöregedése, a rossz termelési és birtokszerkezet, a túlzott földkoncentráció, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának csökkenése egyre fokozottabban veszélyezteti hazánk élelem-önrendelkezését. A klímaváltozás következményei miatt a jelenlegi bőség egy generáció alatt eltűnhet, amennyiben az agrárvezetés nem megfelelően válaszol a kihívásokra, és nem teremti meg az alkalmazkodó mezőgazdaság alapjait. Zöldfordulatot fogunk végrehajtani az agrárpolitikában, a rövid élelemellátási láncokon keresztül biztosítjuk, hogy mindenki helyi, olcsó és egészséges élelmiszerekhez jusson, a rövidebb szállítási utakkal pedig csökkentjük a környezetszennyezést is. Mindehhez tudásalapú mezőgazdaságra van szükség, ezért felvértezzük a gazdálkodókat a sikeres átmenethez szükséges tudással és készségekkel.

A szabadkereskedelmi egyezmények végképp kiszolgáltatottá teszik az államokat és az állampolgárokat a multinacionális nagyvállalatokkal szemben: ha nem akarunk önként lemondani a gazdasági önrendelkezési jogunkról, akkor ellen kell tudnunk állni a nagyvállalati lobbinak, és nemet kell mondanunk a szabadkereskedelmi egyezményekre.Az LMP elutasítja az Európai Unió és más országok, országcsoportok közötti olyan szabadkereskedelmi egyezményeket, mint a CETA, a TTIP vagy az EU–MERCOSUR-egyezmény.