Helyreállítjuk a jogállamiságot, s minden alkotmányos eszközzel felszámoljuk a „Nemzeti Együttműködés Rendszerének” nevezett kormányzati jogfosztás és intézményes alkotmánysértések államilag felépített romhalmazát. Mi, Zöldek újjáépítjük az emberi méltóságra, a véleményszabadságra és az emberi jogok szavatolására épített jogállamiságot, visszaállítjuk az emberi jogok törvényi és intézményes garanciáit. A zöld jogállamiság az alapvető emberi jogok következetes védelmét jelenti. Harcolunk a bíróságok és a bűnüldöző szervek, az igazságszolgáltatás és az ügyvédi hivatás függetlensége, az ügyészség és a rendőrség pártatlanságáért. Azon dolgozunk, hogy mindenki számára egyenlő hozzáférés álljon rendelkezésre az igazságszolgáltatáshoz. A jogállamiság érték és felbecsülhetetlen civilizációs eredmény. A demokrácia és a jogállamiság az, ami megkülönböztet minket a diktatúrától és az önkénytől. Különösen hazánkban érzékeljük ezt világosan, ahol az autoriter politika megakadályozza és aláássa a jogállamiságot, és az igazságszolgáltatást ennek rendeli alá. Csak egy erős alkotmányos állam, amely mindig szem előtt tartja az állampolgári jogokat, garantálja a szabadságot, a biztonságot és a demokrácia fenntarthatóságát.

Zöld értékrendre, fenntartható nemzetközi kapcsolatokra és a tagállamok egyenrangú partnerségére épülő erős, cselekvőképes Európát képviselünk, amely összetart. Ezeket a válságos időket a zöldek olyan lehetőségként kezelik, amely lehetőség új lendületet ad az európai integráció új minőségének felépítéséhez, a szubszidiaritásra és az ökoszociális piacgazdaságra, a reziliens és körkörös gazdaságra alapuló Európai Uniónak. Meggyőződésünk, hogy csak együtt tudjuk megoldani a határokon átnyúló problémákat, mindenekelőtt a klíma- és ökológiai válságot, a gazdasági válságot, a nemzetközi migráció kihívásait, valamint a korrupciót. Csak együtt tudjuk az egyén és a nemzeti közösség számára elviselhetővé, értelmezhetővé tenni a globalizációt, létrehozni egy ökológiai gazdaságot és biztosítani a békét. Olyan Európát építünk, amely komolyan veszi az értékeit: az emberi jogokat és a szabadságot, a demokráciát és a jogállamiságot, a szolidaritást és az emberséget. Az Európai Unió legyen úttörője a társadalmilag felelős, környezet- és klímabarát gazdasági tevékenységnek!

A magyar önkormányzatiság válságban van, intézményrendszerük, döntési és pénzügyi mozgásterük állami béklyóban, fejlesztési lehetőségeik oligarchák csapdájában vergődik. Ehelyett olyan közösségeket építünk, amelyekben érdemes élni. Az életminőséget nem a földrajzi véletlenek döntik el, hanem az esélyegyenlőségre és az ökológiai fenntarthatóságra épített önkormányzatiság és az ezt támogató kormányzás. Vissza fogjuk adni az önkormányzatoknak a bevételeket, a vagyonelemeket, az intézményeket és a jogköröket. A zöldpolitika a közösségek erejében hisz, ennek alapkövei a települések és az önkormányzatok. Minden, ami kisléptékű és helyi, az támogatandó. A helyi közösségek szerepét a döntések meghozatalában is erősíteni kell, ezért számos kérdés eldöntését az önkormányzatokra és közvetlenül a helyi lakosságra fogjuk bízni, például helyi népszavazások útján. A részvételi demokráciát először az önkormányzatokban kell megvalósítani.

Magyarországon elmélyült a lakhatási válság. Alig épülnek bérlakások, a kormány a maradék, csekély önkormányzati lakásállomány felszámolására tör. Ennek következtében minimális az országon belüli társadalmi mobilitás, hatalmasak a lakásfenntartási költségek közti különbségek, az ingatlanpiac a szabadpiac törvényei alapján a társadalom szociális szétszakadásának eszköze és tükörképe. Aki ma megfizethető lakást keres városainkban, gyakran szénakazalban keresi a tűt. Mi, zöldek biztosítjuk, hogy a lakásbérleti díjak még a dinamikusan gyarapodó városokban is megfizethetők maradjanak, és hogy a bérlakásokból a jövőben már ne legyen hiány.

Véget kell vetni annak az időszaknak, amikor a kormány csak azokat a családokat támogatja, amelyek beleférnek az általuk elképzelt idealisztikus képbe. A következő kormány nem fog szelektálni a családok között: emelni fogjuk a családi pótlékot, és a kedvezményeket kiterjesztjük azokra a háztartásokra is, ahol egy vagy két gyereket nevelnek. Büntetés helyett támogatni fogjuk az egyszülős családokat. Az új kormány nem csak arra fog koncentrálni, hogy minél több gyerek szülessen, hanem arra is, hogy biztonságban fel is lehessen nevelni őket.

Sokat kell tenni azért, hogy a nők és a férfiak közötti meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentsük. Megengedhetetlen, hogy a nők hátrányban vannak a munkaerőpiacon, céljaikat a férfiakhoz képest nehezebben érik el, például a gyermekvállalás miatt. Támogatni fogjuk az atipikus munkavégzés formáit, családbarát munka törvénykönyvre és munkahelyekre van szükség. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét az eddigieknél szigorúbban fogjuk érvényesíteni. Segítjük a családon belüli egyenlőbb munkamegosztást a szülők között, kiterjesztjük az apáknak járó kedvezményeket, szabadságokat. Egészséges környezet biztosításával teszünk a meddőség kialakulása ellen. Könnyítjük az örökbefogadás lehetőségét, hogy minél több gyermek élhessen családban. Ratifikálni fogjuk az isztambuli egyezményt, hogy a családon belüli erőszakot visszaszorítsuk. Célzott támogatásokkal felszámoljuk a menstruációs szegénységet.

A Fidesz az elmúlt tíz évben hagyta tovább romlani a szociális intézményrendszert, és szinte kormányzati célnak tekintette, hogy minél több szociális dolgozót kényszerítsen munkája elhagyására. A következő kormány az otthonápolási díjat a minimálbér szintjére emeli, növeli a bentlakásos intézményekben lévő férőhelyek számát és jelentősen meg fogja emelni a szociális dolgozók bérét.

A Fidesz tízéves kormányzása alatt az állam lett a legrosszabb munkáltató: a közszféra bérei nem versenyképesek, miközben a kormány lépésről lépésre számolja fel a közalkalmazotti státusz jelentette biztonságot és kiszámíthatóságot. Az új kormány munkáltatóként majd nem kihasználja, hanem megbecsüli saját dolgozóit, és így példát mutat minden gazdasági szereplőnek. A közszférában jelentős béremelésre van szükség: négy év alatt elérjük, hogy minden közalkalmazott kényelmesen meg tudjon élni a fizetéséből. Bérpótlékok, egyszeri bérkiegészítések és hitegetés helyett átlátható és tisztességes életpályamodellt vezetünk be az ágazatban. Vissza fogjuk állítani a közalkalmazotti státuszt mindenhol, ahol ezt elvették!

Az OECD-országok közül Magyarországon határozza meg leginkább a gyermek iskolai teljesítményét a szülői háttér, a család szociális-gazdasági helyzete. Minden PISA-felmérés ezt bizonyítja, és a hatás egyre erősödik. Ez rendkívül igazságtalan helyzetet teremt, hiszen a szerényebb körülmények között nevelkedő gyermekek későbbi pályafutását és munkaerőpiaci helyzetét is előrevetíti. Sőt a magyar közoktatás még inkább erősíti az otthonról hozott különbségeket. A közoktatás alapvető céljának gondoljuk a társadalmi különbségek csökkentését már fiatal korban, hogy tényleg mindenki a tehetsége és a szorgalma függvényében boldogulhasson. Ehhez új alaptantervre, új pedagógiai módszerekre, képzett, megfizetett és motivált pedagógusokra van szükség. Mindennek alapvető kulcsa a szabadság megteremtése az iskolákon belül, ahol a pedagógus megválaszthatja a tankönyveket és módszereket, ahol a diákok egyéni és csoportos igényeihez egyaránt alkalmazkodnak, kiszolgálják őket. Ahol a készségek és a kompetenciák fejlesztésére nagyobb hangsúly jut, mint a lexikális tudás elsajátítására. A szabadság azt is jelenti, hogy vissza fogjuk adni az iskolákat az önkormányzatoknak. Mindannyiunk érdeke, hogy a gyermekeket minél jobban motivált pedagógusok tanítsák, neveljék, akiknek munkáját szintén megfizetett szakemberek segítik. Az oktatás fontos céljává kell tenni, hogy a 21. század kihívásaira is felkészítse a fiatalokat: a környezeti nevelés, a globalizáció és a klímaváltozás hatásainak ismerete alapszükséglet napjainkban. Külön kell foglalkozni a szakképzés fejlesztésével. Nem hagyunk zsákutcákat az oktatási rendszerben, a szakképzésből is vezessen út a továbbtanulás felé. Ehhez szükség van a szakképzésben az alapműveltség és a szakmai képzés új egyensúlyára.

A Fidesz 2006-ban még népszavazást kezdeményezett a tandíj eltörlése érdekében, majd amint kormányra került, lépésről lépésre fizetőssé tette a felsőoktatást. Eközben szétverte az egyetemek autonómiáját, hagyta elszabadulni az albérletárakat, és úgy összességében mindent megtett, hogy a lehető legkevesebben jelentkezzenek egyetemre és főiskolára. Márpedig Magyarország csak akkor tud valóban felzárkózni a nyugat-európai országokhoz, ha végre nem a munkaerő olcsóságára, hanem a tudásra alapozzuk az ország versenyképességét. Kormányon megteremtjük annak a feltételeit, hogy minél többen szerezzenek olyan diplomát, amely valóban versenyképes tudást ad. Garantáljuk, hogy az első diploma megszerzése mindenki számára újra ingyenes lesz, visszaadjuk az egyetemek önállóságát, és olyan programokat indítunk, amik lehetővé teszik, hogy a tehetséges, de szegényebb közegből származó gyerekek is el tudják végezni az egyetemet, anélkül, hogy abba a család beleroppanna.

Az idősebb korosztálynak valódi megbecsülés és tisztelet jár egy ledolgozott élet után. Nem szavazatgyűjtő utalványokra vagy néha odavetett osztogatásra van szükségük, hanem megbízható és kiszámítható nyugdíjra, amiből nem kell fontolgatni, hogy jut-e húsra, gyümölcsre, gyógyszerre vagy fűtésre. A nyugdíjak jelenleg éppen hogy csak az inflációt követik, ezért már több mint félmillió idős él a létminimum alatt. Ez a Fidesz megbocsáthatatlan bűne. Az idősek életminőségének javítását a nyugdíjemelésen kívül egyéb módon is segítjük: az egészségügyi ellátás javításával és a betegségek megelőzésével. Az ápolásra szoruló időseknek támogatás nyújtásával, hogy ők maguk dönthessék el, mi a megfelelő ellátás számukra, megfizetik az otthonápolást vagy inkább intézménybe vonulnak. Azoknak a nyugdíjasoknak pedig, akik még dolgozni szeretnének, megkönnyítjük a munkavállalást.

Több százezer fiatal vándorolt el Magyarországról 2010 óta. Mi olyan országot építünk, ahol minden fiatal megtalálja a számítását. Ehhez széles körű intézkedésekre van szükség az oktatáspolitikától a gazdaságpolitikán át a vidékfejlesztésig. Kiterjesztjük a családtámogatási juttatásokat a 18 év felett az oktatásban maradó fiatalokra, így a fiatal egyetemistákra is. Bővíteni fogjuk a kollégiumi férőhelyeket, támogatjuk a fiatal vállalkozókat. Mi nem csupán a nagyobb jövedelemmel rendelkezőknek fogjuk biztosítani a családtámogatási programokat. Szélesebb körű bérlakásprogramot és olyan albérleti törvényt alkotunk, ami mind a bérbeadó, mind a bérlő számára jogi garanciákat jelent, és megakadályozza az albérleti árak elszabadulását. Választójogot adunk 16 éves kortól a következő önkormányzati és európai parlamenti választáson, majd később az országgyűlési választásokon is.

A Fidesz az elmúlt bő egy évtizedben semmit nem tett az egészségügyi rendszer fejlesztéséért, majd most cinikus módon azt próbálja sikerként beállítani, hogy az emberek egyre nagyobb része kénytelen a magánegészségügyi rendszert igénybe venni. Mármint azok a szerencsések, akik ezt megengedhetik maguknak. A társadalom többségének marad az egyre romló színvonalú állami ellátás, amit már csak az ott dolgozók önfeláldozó munkája ment meg az összeomlástól. Eközben a magyar társadalom általános egészségi állapota folyamatosan romlik, aminek szomorú bizonyítékát adta a koronavírus-járvány kiugróan magas hazai halálozási adata. Az egészségügyi rendszert alapjaiban fogjuk megújítani, ahol mind a betegek, mind az orvosok megtalálják számításukat.

Magyarország következő kormányában a határon innen és a határon túl élő magyarok érdekeinek képviseletéért is felelősséget fogunk vállalni. Véget kell vetni annak az időszaknak, amikor két oldalról akartak konfliktusokat gerjeszteni az anyaországi és a határon túli magyarok között! Olyan nemzetpolitikát fogunk folytatni, ami nem megmondani akarja a határon túli magyaroknak, hogy miként szervezzék meg a politikai képviseletüket, hanem támogatja helyi kezdeményezéseiket.

A Fidesz sokkal többet beszél a magyar vidékről, mint amennyit tesz érte, ezért egyre több vidéki régió szakad le. Meg kell állítanunk az egyre erősebb belső elvándorlást, és el kell érnünk, hogy valóban mindenki a szülőhelyén tudjon boldogulni. Közmunka helyett valódi munkahelyteremtő programokat indítunk, elsősorban a kisgazdaságok támogatásával és infrastruktúra-fejlesztésekkel el fogjuk érni, hogy a falusi, kisvárosi lét ne jelentsen egyet az elzártsággal. Az uniós forrásokat a holdudvar gazdagodása helyett végre arra használjuk fel, hogy az ország minden régióját felemeljük!